A Zeneterápiás klub meghívására 2017. május 25-én, az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport három tagja – Janurik Márta, Pető Villő és Szabó Norbert – a Budapest Music Centerben, “Tanulás és zene” címmel tartott, egy – három előadásból álló – prezentációt.

Az előadások témái az alábbi fő kérdésekre igyekeztek válaszokat találni/adni:

  • Hogyan tehetnénk az iskolai énekórákat élményszerűbbé?
  • Mit tehetünk azért, hogy az éneklés, az aktív zenélés szeretete a felső tagozatban is megmaradjon?
  • Hogyan kelthetjük fel a klasszikus zene, a jó zene iránti érdeklődést, mit tehetünk azért, hogy ez az érdeklődés meg is maradjon? Miként segíthetik az énekórák gyermekeink fejlődését?
  • Milyen eszközökkel, módszerekkel tehetnénk az énekórákat izgalmasabbá, hogyan szabjuk mindezt a 21. század elvárásainak megfelelően?

A Zeneterápiás Klub házigazdái nevében Ittzés Zsuzsa köszöntötte a közönséget.

Janurik Márta a projekt elméleti hátterét mutatta be a legfrissebb kutatások tükrében és felvázolta a Kutatócsoport módszertani fejlesztéseinek terveit és azok várható (remélt) eredményeit is.

Pető Villő a Kutatócsoport Ritmus-szekciójának munkáját mutatta be. Az eddigi fejlesztéseket úgy prezentálta, hogy a közönséget is bevonta a ritmusjátékokba.

Szabó Norbert a IKT-csoport tagjaként, a résztvevőknek kiosztott táblagépeken, néhány ének-zene és szolfézs órán használható szoftver mellett, a saját fejlesztésű ZENESZIGET alkalmazást mutatta be.

 




Megjelent a MuseScore 2.1 hordozható (telepítés nélkül is futtatható) verziója Windows-ra. Ennek a kiadásnak az is az előnye, hogy nincs szükség rendszeradminisztrátori jogosultságra azon a gépen, amin használni szeretnénk a MuseScore-t (lásd iskolai vagy egyéb publikus helyen lévő számítógép).

Innen letölthető.

Használati utasítás:

A fenti linkről egy exe fájl fog letöltődni. NE ezt másold fel a külső eszközre, hanem indítsd el ezt az exe-t és a telepítési folyamatban tudod majd kiválasztani, hogy melyik külső eszközödre másolódjanak fel a program futtatásához szükséges fájlok.

Hozzátok-vigyétek 🙂



2017. május 20-án 14.30-15.30-ig a Klauzál téri színpadon adott közös koncertet a Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Szakgimnáziumának gitár és fuvola tanszaka.

A fuvola tanszakot Domján Blanka, Kristály Orsolya, Nagy Veronika, Szécsi Beáta és Virág Anna képviseltette.

Egy kis videóösszeállítás itt megtekinthető:




Idén is megrendezésre került Temesváron a THE EUROREGIONAL COMPETITION FOR WIND MUSICAL INSTRUMENTS “Path to Celebrity verseny.

Növendékeim ismét nagyon eredményesen szerepeltek.

I. helyezettek:

Domján Blanka

Krcsméri Blanka

Greksa Hanna

II. helyezettek:

Csernák Györgyi

Kulcsár Zsófia

Horváth Noémi

Kristály Orsolya

Virág Anna

Orosz Lili

Nagyon köszönöm mindkét korrepetítorunknak – Benedekfi Istvánnak és Perneczky Balázsnak – hogy nem csak fantasztikus munkájukkal járultak hozzá a növendékek sikeréhez, hanem autójukkal a versenyre való eljutást is segítették.

Nagyon köszönjük az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnázium Alapítványának anyagi támogatását és Gabriella Popescu szervezőnek a fantasztikus rendezvényt!

 

 



“Digitális kompetencia fejlesztése a zeneművészeti szakoktatásban” címmel tarthattam egy előadás(sorozato)t a Szolnoki Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskolában, 2017. május 11-én.

A lehetőséget volt tanárnőmnek, Patkósné Dobos Irénnek, az iskola igazgatóhelyettesének és az iskola igazgatónőjének, Abonyi Katalinnak ezúton is nagyon köszönöm. Már a képzés programjának előkészítésekor kiderült számomra, hogy az iskola vezetése mennyire fontosnak tartja olyan képzés szervezését, amelyik nem csak elméleti-, hanem gyakorlatban is alkalmazható ismeretekkel szolgálhat a zeneoktató pedagógusok számára. A rendezvény létrejöttét a Oktatási Hivatal Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központja is támogatta.

Az elhangzott előadások: 

10.00-12.45

  • A minősítési rendszer potenciális reformhatásai a zeneoktatásra a digitális kompetencia tükrében
  • A digitális kotta, mint digitális tananyag

13.30 – 17.00

  • IKT eszközök alkalmazása a szolfézs oktatásban
  • A velünk született muzikalitás kibontakoztatása a digitális korban, az élményközpontú ének – zene oktatás eszközeivel
  • MuseScore – az ingyenes kottaszerkesztő program alkalmazásának lehetőségei

A szakmai nap mindenképpen sikeresnek nevezhető, hiszen 25 intézményből 61 pedagógus vett részt rajta. Az alábbiakban érdemesnek tartom felsorolni azoknak az intézményeknek a nevét, akik képviseltették magukat, egy vagy több kolléga részvételével.

  • Ádám Jenő Zeneiskola – Szolnok
  • Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola – Abony
  • Ceglédi Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola
  • Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium
  • Czifra György Alapfokú Művészeti Iskola – Örkény
  • Dánszentmiklósi Ady Endre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Fekete László Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
  • Fekete László Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
  • Gyömrői Weöres Sándor Általános Iskola
  • Győrffy István Katolikus Általános Iskola – Karcag
  • JÁI Hábor Gabriella Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Tagintézménye
  • Karcagi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Kiskulcsosi Általános Iskolai Tagintézménye
  • Kassai Úti Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola – Szolnok
  • Kossuth Lajos Gimnázium – Tiszafüred
  • Kunráth Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – Jászszentandrás
  • Laurus Művészeti Iskola – Szolnok
  • Liget Úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Készségfejlesztő Iskola
  • Mátray Gábor Általános Iskola – Nagykáta
  • Nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
  • Palotásy János Zeneiskola Alapfokú Művészeti Iskola
  • Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola – Szolnok
  • Szolnoki Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola
  • Szolnoki Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Néptánc Alapfokú Művészeti Iskola
  • Szolnoki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola
  • Törökszentmiklósi Kodály Zoltán Alapfokú Művészeti Iskola
  • Verseghy Ferenc Gimnázium – Szolnok

Igyekeztem olyan programot összeállítani, amelyből a zeneiskolai hangszeres és szolfézstanárok, valamint az általános iskolai és gimnáziumi ének-zene pedagógusok is új módszertani és tananyagfejlesztési ismereteket szerezhetnek, természetesen a digitális eszközök és tartalmak felhasználásával.
 



A hagyományos – alapvetően e-könyvek olvasásra fejlesztett – e-olvasók táborában megjelentek a digitális kotta megjelenítésére specializálódó eszközök. Ebben a bejegyzésben egy hamarosan piacra kerülő terméket szeretnék kicsit közelebbről bemutatni, ez pedig a GVIDO 13.3 kétképernyős e-ink kottaolvasó.
 

 

Nézzük a specifikációt:

Képernyő (Dual Screen): “Mobius”13.3 inch flexibilis e-papír kijelző “Carta e-paper technology” (E Ink Corporation)

Touch Pen (Dual Screen): Elekromágneses indukciós érintőceruza (Wacom Co., Ltd. )

Érintőkapcsoló: Infravörös

Belső memória: 8 GB

Bővítés: microSD, Micro USB

Wifi: 802.11a/b/g/n (2.4GHz/5GHz)

Bluetooth

Beépített lithium-ionos akkumulátor

Méret: 482 X 310 X 6.05 mm

Súly: 660 g

Kiegészítők: GVIDO lapozópedál (kábeles és bábel nélküli használat), Bőrtok (Somes Saddle Co., Ltd.), Ceruza

 

 

Az új Gvido (nevét Guido D’Arezzo után kapta), egy olyan kottamegjelenítő eszköz, amely két 13,3 hüvelykes E Ink Carta képernyőt egy csuklópánttal köt össze, így a készülék úgy használható, mint egy igazi összecsukható papíralapú kotta. Mindkét képernyő felbontása 1200 x 1600, amin van egy WACOM réteg, ami lehetővé teszi, hogy a megjelenített (egyelőre pdf kiterjesztésű) kotta a ceruza segítségével jegyzetekkel ellátható legyen.
A kottákat a 8GB belső memóriában tárolhatjuk, ami az SD kártya foglalatnak köszönhetően további 32 GB-tal megtoldható. Ha már a csatlakozásokról beszélünk, a WIFI segítségével az interneten keresztül új Gvido zeneboltból is tudunk kottákat letölteni (ez a bolt hamarosan megnyit). A Bluetooth csatlakozásnak köszönhetően lehetőség van lapozópedál használatára. Erre a célra Gvido kifejlesztett egy saját pedált, amit Bluetooth vagy USB Micro USB-kábellel is tudunk csatlakoztatni. Az USB kapcsolat főleg akkor lehet hasznos, ha több ilyen eszköz működik egy helyiségben, mert a párhuzamos aktív Bluetooth kapcsolatok esetleg zavarhatják egymást.

A Gvido csak a PDF formátum megjelenítését támogatja, így nem képesek olvasni EPUB vagy bármilyen más e-book formátumú fájlokat.

A Gvido megjelenésének dátuma 2017. szeptember 20.

A Gvido tervezett kiskereskedelmi ára várhatóan 1600$ lesz (kb. 450.000 Ft).

 



2017. április 29-én, szombaton rendezték meg a III. Innovatív Pedagógus Konferenciát Miskolcon, amelynek házigazdája a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon volt.

A 09:30-kor kezdődő megnyitó után három előadást láthattunk. Az első Nádori Gergely, “Digitális iskola az AKG-ban” filmvetítéssel egybekötött prezentációja volt. A második Setényi János “A digitális tanulás új modelljei”, a harmadik pedig Tar József “Digitális majális – együtt a digitális pedagógiáért” címmel hangzott el. Úgy gondolom, hogy mindhárom téma nagyon érdekes és gondolatébresztő volt.

Ezután további előadások és műhelymunkák következtek. A szokott módon az az érzésem volt, hogy milyen jó lenne osztódni, mert a párhuzamosan folyó programok mindegyikén részt szerettem volna venni.

Előadások—Jó gyakorlatok
Kiss Mónika – Skultéty Zoltánné: Az eTwinning program
Zsigó Zsolt – Milyen messze van Washington Gyulaházától?

Tóth Éva: Minősített eTwinning projekt szakiskolában
Skultéty Zoltánné: Kórházsuli
Szabó Norbert: Edutainment az ének-zene oktatásban

Tóth Zsuzsanna: A miskolci zsidóság emlékei (IWalk, tabletes városnézés bemutatása)
Tar József: Digitális tartalmak, tanulói együttműködések az esti tagozaton és a felnőtt-képzésben
Zsigó Zsolt: Kétségbeesett próbálkozásaim fizika és természetismeret órákon

Műhelymunkák
Bosányi Éva: Learningapps az alsó tagozatos magyarórákon
Nemes-Nagy Erika: Kiterjesztett valóság, virtuális valóság
Tarczal Márta Edit: Sway készítése tanárszemmel, diákszemmel
Tarné Éder Marianna: Gyerekek IKT eszközökkel támogatott projektekben
Szabó Imre: Játékos tanulás Smart Notebook-kal
Kőteleki Andrea Éva: Kódolás a teknőckerttől a micro:bit-ig
Horváth László: Geogebra használata a matematika órán
Benedekné Fekete Hajnalka: Történetek kódolva-ScratchJr a kisiskolában
Nemes-Nagy Erika: A 3D nyomtatás alapjai
Csaláné Böngyik Edit: Mobilozni órán? –mobilapplikációk
Tusorné Fekete Éva: Online és offline tanulói visszajelzések és értékelés
Gecsei Éva: MIXTÚRA, avagy hogyan készítsünk oktatási segédanyagot OfficeMix segítsé-gével?
Tóth Lászlóné: OneNote kezdőknek
Tóth Anna: Játszani jó!-játékok a tanulás szolgálatában
Klacsákné Tóth Ágota: OneNote, mint tanulásszervező alkalmazás
Novák Károly: Yammer, a biztonságos közösségi oldal
Bíró Judit: A tablettel/okostelefonnal támogatott tanulás tapasztalatai 3-4.osztályban
Kőteleki Andrea Éva: Micro:bit
Németh Mónika: Digitális történetmesélés

 

Ilyen bőséges programban előadásom az ebéd utáni szekcióban kapott helyet. Megtisztelve éreztem magam, mert 12 tanító és énektanár kolléga regisztrált 45 perces előadásomra. Igyekeztem minél több énekórán felhasználható hasznos alkalmazást, programot és weboldalt bemutatni. A prezentáció utolsó 10 percében bemutattam a készülő applikációnkat a Zeneszigetet.

A szervezés fantasztikus volt, amelyhez szívből gratulálok Skultéty Katinak és minden szervezőnek!




A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kara, a DE Bölcsészettudományi Kar Humán Tudományok Doktori Iskola Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programja és a Jövő Művészetéért Alapítvány tudományos konferenciát szervezett 2017. április 7-én, pénteken a zenetanárképzés 50 éves évfordulója alkalmából. A konferencia központi témája a zenepedagógia múltja, jelene és jövője volt.

 

Az MTA-SZTE Ének-Zene Szakmódszertani Kutatócsoport tagjainak, összesen hat előadása került sor ez alkalommal. Ezek közül három, a projektünk témakörében:

 

Janurik Márta-Józsa Krisztián: Miért fontos az ének-zene oktatás megújulása?

Surján Noémi-Mucsi Gergő-Bubla Bence-Pethő Villő: Ritmikai fejlesztés az iskolai énekórákon

 

Szabó Norbert-Janurik Márta: Digitális eszközök az ének-zene oktatásban

 

A másik három prezentáció, az előadók saját kutatási területéről hangoztak el:

Buzás Zsuzsa: A kottaolvasási képesség mérése online tesztkörnyezetben 

Buzás Zsuzsa: A szemmozgáskövetéses vizsgálatok jelentősége a kottaolvasási képesség megismerésében

Szabó Norbert: A minősítési rendszer potenciális reformhatásai a hangszeres zeneoktatásra és
tanárképzésre a digitális kompetencia tükrében

Kilenc szekcióban, összesen 44 előadás hangzott el a nap folyamán. A három párhuzamos szekció miatt csak az alábbi prezentációkat tudtam megtekinteni:

Gyovai Ágnes: A tankönyv szerepe a tanítás-tanulás folyamatában. Kérdőíves felmérés pedagógusok
körében a NAT 2012 első osztályos énekkönyvek tankönyvhasználatához

Geréné Kristóf Katalin – Deszpot Gabriella: Mit tanulhat egy mai zenepedagógus 30-40 évvel ezelőtti órajegyzetekből? Forráselemzés, szövegpreparálás a Kokas-hagyatékban

Tokodi Gábor: A 18. századi mandora kéziratok jelentősége a klasszikus gitár repertoárjának szélesítésében

Buzás Zsuzsa: A kottaolvasási képesség mérése online tesztkörnyezetben

Szirányi Borbála: Kreatív énekes-mozgásos játékok az általános zenei készségek és képességek fejlesztésére 

Deszpot Gabriella: Az élményalapú zenepedagógus-képzés munkamódszerei és fejlesztésének lehetőségei

Erdős Ákos:  Mit? Miért? Hogyan? Kérdések az iskolai és amatőr hangképzésről

Dragony Gábor: A népzeneoktatás múltjáról és jelenéről a művészeti nevelés tükrében

Vass Éva-Deszpot Gabriella: A teljes figyelem és a flow-élmény a gyermekeknél a Kokas-pedagógiában

Bandi Szabolcs: Személyiségbe kódolt szorongás: a zenei személyiség és a zenészek szorongásának
viszonyáról

Anélkül, hogy részletesen kitérnék az előadásokra egy szubjektív megjegyzés kívánkozik ki belőlem, amit a témaválasztások és az előadók “attitűdje” érlelt meg bennem.

Több előadás is konkrét, osztályteremben folyó zenei fejlesztésekről-, Kodály módszerről- és Kokas Klára fejlesztési programjáról és munkásságáról szóltak. Tapintható volt az szerzők/előadók elhivatottsága, téma iránti elkötelezettsége, ami természetszerűleg általában magával szokta ragadni a hallgatóságot (ahogyan azt tette most velem is). Újra csak az – a régen motoszkáló – gondolat erősödött tovább bennem, hogy bár nagyon fontos a módszertani eszköztár folyamatos bővítése, fontosak a kutatási eredmények és azok implementációja, ha nincs transzformátor (azaz olyan tanár szemilyéség), aki a maga felkészültségével, tapasztalatával, motivációjával, összeségében hiteles elhivatottságával átadná az elsajátítandó ismereteket, MINDEN HIÁBA. Ha a tanárképzés nem tud ilyen transzformátorokat “kitermelni”, az közvetetten sajnos hozzájárulhat a zeneoktatás jelenlegi válságának tovább mélyüléséhez. A zenetanár képzésben talán érdemes lépéseket tenni annak érdekében, hogy a pedagógia tárgyak azon része, amelyek konkrétan a zenepedagógiára vonatkozóak, azok jobban legyenek specializálva, hogy a pedagógus pályára való alkalmasság bemeneti mérése (annak nyomonkövetése) megvalósulhasson és ezek eredményeként a diplomát szerző zenepedagógusok tudásának színvonala emelkedhessen. Úgy vélem, hogy a szűken szakmánkhoz kötődő élethosszig tartó tanulásunkat ebben az időszakban lehetne igazán megalapozni, kialakítani azt az attitűdöt, amivel képesek leszünk hivatásunk egyre magasabb szinten való gyakorlására.

Ez után a kis kitérő után visszatérve a konferenciához…

Bízom benne, hogy születik egy részletes konferenciabeszámoló, mert igazán izgalmas és értékes előadások és témafelvetések hangoztak el. Sajnos az általam hallgatott szekciók végén nagyon kevés idő maradt a megbeszélésre, aminek elsődleges oka az volt, hogy az előadók nehezen tudták tartani a 15+5 perces rendelkezésre álló időt, pedig jó lett volna, ha a gondolatébresztő előadásokat, tartalmas szakmai megbeszélések követhették volna.

A szervezőknek szívből gratulálok, hogy ilyen tartalmas és színes programot állítottak össze!




Az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakgimnáziumban idén is úgy döntöttünk, hogy “benevezünk” a Digitális Témahét programjába egy projekttel. A tavalyi tapasztalatokkal gyarapodva, már több kolléga együttműködésével vágtunk bele a tervezésbe, szervezésbe. Sokat gondolkodtunk azon, hogy az idén milyen témával tudnánk előrukkolni, ami egyrészt diákjainkat minél inkább motiválja, másrészt a digitális eszközök használata is hangsúlyosan megjelenik benne. Végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy a projektünknek ezt a címet adjuk:

PROMOTE YOURSELF!

Sajnos (vagy nem sajnos, ezt döntse el ki-ki maga) a klasszikus és úgynevezett könnyűzenét játszó zenészek, előadók sok esetben arra kényszerülnek, hogy “maguk találják ki magukat”, menedzseljék produkcióikat a jó CV elkészítésétől egy koncert lebonyolításáig. Szerettünk volna ezzel a projekttel tanulóinknak egy “kezdőlökést” adni ahhoz, hogy a digitális portfóliójukat már középiskolásként útjára indítsák, ami jó alapot jelenthet későbbi sikeres szakmai életük megalapozásához. Öt tantárgyat vontunk bele a munkába:

  • angol (minden évfolyam)
  • osztályfőnöki (minden évfolyam)
  • kulturális program és projektszervezés (9. évfolyam)
  • informatika (9. évfolyam)
  • élet- és pályatervezés (13. évfolyam)

Mi történt? Milyen produktumok jöttek létre a kb. két hét alatt?

  1. Az osztályfőnöki és angol órán elkészültek és magyar és angol nyelvű bemutatkozó szövegek, fotók, videók.
  2. A tanulók megismerkedtek neves előadóművészek webes portfólióival, online megjelenésével. Maguk is kutattak ilyen webhelyek után.
  3. Mindenki készített magáról egy angol és magyar nyelvű bemutatkozó szöveget.
  4. Mindenki készített egy saját WordPress weboldalt.
  5. Az iskola minden tanulója részt vett egy előadáson, ahol három előadóművész/tanár beszélt arról, hogy ő hogyan menedzseli magát és produkcióit és ebben milyen szerepet játszanak a digitális eszközök és online információmegosztó csatornák.

A projekt részletes leírása hamarosan elérhető lesz a weblapunkon is, de néhány saját tapasztalatomat szeretném most megosztani.

  • Először is nagyon üdvözlendőnek tartom, hogy ilyen tárgyak megjelentek a zenészek képzésében, mint élet- és pályatervezés vagy projekttervezés és projektmenedzsment. Igaz, hogy ezeket csak egy évig tanulják, de legalább találkoznak ezekkel a fogalmakkal, megszereznek a témában alapvető ismereteket.
  • Amit nagyon sajnálatosnak tartok, az egyrészt az informatika órák heti óraszáma, másrészt az, hogy a négy évből csak egy évig tanulják ezt a tárgyat. TUDOM!!!! “Így is leterheltek a gyerekek” stb. Mégis! Kicsit elkeseredetten tapasztaltam, hogy azok a gyerekek (is) akiket a folyosón látok (nem kevésszer) telefon nyomkodni, mennyire tájékozatlanok abból a szempontból, hogy zenész tanulóként hogyan tudnák még hasznosabban, hatékonyabban kezelni ezeket az eszközöket, tartalmakat.
  • Nagyon nehéz úgy az online alapú feladatvégzés, kutatás, hogy elképesztően lassú az iskola internetelérése. Hiába tudott minden tanuló saját tanulói laptopon dolgozni, ha saját mobil internetelérésemmel kellett megtámogatni azt a folyamatot, hogy egyáltalán (az egyébként nem nagy forgalmi adatot generáló WordPress oldal létrehozása) megvalósítható legyen.
  • Nagy öröm számomra, hogy olyan helyen dolgozom, ahol az iskola vezetése támogatja az ilyen jellegű projektek megvalósítását (is)!

Készülnek a weblapok

 



Idén is megrendezésre került a Deszki Maros Menti Fesztivál, és az a megtiszteltetés ért, hogy újra részt vehettem a zsűri munkájában, szólóhangszer kategóriában. Zsűritársaim Pleskó Lajos a Szegedi Szimfonikus Zenekar klarinétművésze és Benedekfi István zongoraművész-zeneszerző voltak.

A zsűri

Ezen a délutánon 48 indulót hallgattunk meg, két korcsoportban. A tanulók nagyon ügyesek és jól felkészültek voltak és a verseny lehetővé tette több díj kiosztását is (megosztott helyezések), amely lehetőséggel örömmel éltünk.

A díjazottak

A szervezés idén is nagyon gördülékeny és kitűnő volt! Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Bene Ildikónak és munkatársainak, akik profin szervezték- és bonyolították le az idei rendezvényt is. Ez már a 19. alkalom, ami azért is nagyon kiemelkedő teljesítmény, hiszen Deszken nincs alapfokú művészetoktatás (remélhetőleg egyelőre).

Bene Ildikó (főszervező) és a zsűri